1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
|
====== Tanuló iskolaváltása ======
Az iskolaváltással kapcsolatban másként kezelendő a jegy/osztályzat és másként a hiányzás;
illetve el kell választanunk a tartalmi kérdéseket a technikai megvalósítás lehetőségeitől.
És persze a helyzet a tanév előrehaladtával fokozódik: más szeptember 2-án és más március 20-án átvenni egy diákot.
===== Egy tanuló iskolaváltásának lehetséges okai =====
Egy tanuló iskolaváltásának lehetnek objektív és szubjektív okai.
==== Objektív okok ====
Az objektív ok klasszikus esete a költözés. Bár gyakorlatunkban arra is volt példa, hogy egy súlyosan beteg diák a
gyógykezelése miatt jött iskolánkba (közel vannak hozzánk a SOTE klinikái).
Úgy gondolom, hogy ebben az esetben a - kétségtelenül hiányos - szabályokat rugalmasan, a diák javára kell alkalmazni.
==== Szubjektív okok ====
A tanuló (szülő) egyszerűen élni kíván - tanév közben - a szabad iskolaválasztás jogával, mert például csalódott
(okkal vagy ok nélkül) az aktuális iskolában.
Véleményem szerint ezen esetben a potenciális befogadó iskola mindenféle értelemben szabadon járhat el, de ha az
átvétel mellett dönt, annak jogkövetkezményeit is vállalnia kell (hiányzások „göngyölített” nyilvántartása,
különbözeti vizsgák megtartása, stb.). És erről a diákot/szülőt tájékoztatnia kell!
===== Az átvételhez kapcsolódó jogszabályok =====
>> (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) **42. § (1)** //Az iskola - jogszabályban meghatározottak szerint - állapíthatja meg a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). Az iskola a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni.// \\
>> **46. § (1)** //Az iskola helyi tantervének - a szakképzés kivételével - biztosítania kell az iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel.// \\
>> **66. § (1)** //A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt a 42. § (1)-(2) bekezdésében és a 46-47. §-ban meghatározottak alapján. //
>> **(10)** //Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt.// \\
>> **83. § (1)** //A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel.// \\
>> (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről) **17. § (3)** //A középiskolában és a szakiskolában a tanuló beiratkozásához be kell mutatni a tanuló személyi igazolványát vagy születési anyakönyvi kivonatát, és az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat; továbbá a szakképző évfolyamra történő beiratkozáskor a megfelelő iskolai előképzettséget igazoló bizonyítványt, szükség esetén az egészségügyi, pályaalkalmassági szakvéleményt.// \\
>> **18. § (1)** //A tanuló átvételére … a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a 17. § (3) bekezdésben felsorolt iratokat kell bemutatni.// \\
>> **(3)** //Az … iskolai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is, tanköteles esetén továbbá … az előző iskola igazgatóját; … is értesíteni kell. …// \\
==== Az iskolák által alkalmazott záradékok ====
>> (4. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez) \\
>> //1. Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe) .................. iskolába. (Bn., N., TI., B.; azaz Beírási napló, Osztálynapló, Törzslap, Bizonyítvány)// \\
>> //35. Az iskola a … vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, illetve megfelelően záradékot alakíthat ki.//
==== Konklúzió ====
Az iskolákban kell(ene) egy írásban lefektetett (nyilvános) **protokoll** az átvétel eljárásrendjéről (vö: 1993. évi LXXIX. törvény, 46. § (1) bekezdés).
Továbbá az átvételről igazgató által hozott **határozat** születik(?) (vö: 11/1994. MKM rendelet 18. § (3) bekezdés, ill. 4. számú melléklet), ami
tartalmazhatja a jegyek,osztályzatok, hiányzások kezelésével kapcsolatos **döntést** is. (Például az ofők, szaktanárok, napló-adminisztrátorok eligazítása
céljából is…) Azaz: a probléma kezelése nem tolható át a napló-adminisztrátorokra, írásbeli vezetői döntés kell(ene)! Mindez a naplóban (is) záradékolandó!
===== Az érdemjegyek, osztályzatok kezelésére vonatkozó kapcsolódó jogszabályok =====
>> (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) **45. § (2)** //Az iskola pedagógiai programot, annak részeként … helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. …// \\
>> **48. § (1)** //Az iskola pedagógiai programja meghatározza:// \\
>> //b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül// \\
>> // - az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,// \\
>> // - az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,// \\
>> // - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, …// \\
>> **70. § (1)** //A pedagógus … a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök … végzi. …// \\
>> **(4)** //Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. …// \\
>> (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről) **21. § (3)** //A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy … a különbözeti vizsgán, … nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. … Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. … //
==== Konklúzió ====
Az érdemjegyek, osztályzatok **felettébb helyiek**: „helyi” tantárgyakból, „helyi” tananyagok, „helyi” követelmények alapján;, „helyi” pedagógusok,
„helyi” nevelőtestületek döntése révén születnek meg. A fogadó iskola így két dolgot tehet:
- elfogadja ezeket a jegyeket, osztályzatokat (mindet, vagy néhányat),
- az el nem fogadott jegyek, osztályzatok esetében különbözeti vizsgát ír elő.
Technikailag:
- az esetlegesen előírt különbözeti vizsgák tárgyait, időpontját az átvételről szóló (említett) határozatnak tartalmaznia kell(ene),
- az „elfogadott” jegyeket, osztályzatokat ezen határozat melléklete tartalmazza, hogy az „átvevő” pedagógus - mérlegelve - fel tudja őket használni (vö: 1993. évi LXXIX. törvény, 70. § (1) bekezdés).
- az e-naplóba ezek az „átvett” jegyek, osztályzatok nem kerülnek be, hanem a fenti határozat csatolható az osztályozó napló kinyomtatott változatához, vagy záradékkal hivatkozni lehet rá.
===== A hiányzások kezelésére vonatkozó kapcsolódó jogszabályok =====
>> (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) **75. § (3)** //Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.//
>> (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről) **20. § (2)** //Ha a … tanuló a tanítási óráról, … mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha// \\
>> // b) a tanuló … a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,// \\
>> // c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,// \\
>> // d) a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.// \\
>> **(3)** //Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt … értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor, illetve ha a nem tanköteles, kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. // \\
>> **(4)** //Ha … a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója … értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot.// \\
>> **(5)** //Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.// \\
>> **(6)** //Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen// \\
>> // a) a … kettőszázötven tanítási órát,// \\
>> // d) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja// \\
>> // és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. …// \\
>> **28. § (2)** //Megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, … //
==== Konklúzió ====
a hiányzásokhoz tehát súlyos jogkövetkezmények tartoznak. Ennek megfelelően a fogadó iskola nem teheti meg, hogy a „hozott” hiányzásokat
figyelmen kívül hagyja, különös tekintettel arra, hogy a jogszabály több helyen egyértelműen „**tanítási év**” alatti hiányzásokat említ.
Azaz: a hiányzásokat („hozott” + „szerzett”) valahogyan folyamatosan kell regisztrálni.
Technikailag:
- a „hozott” hiányzások mértékét az átvételről szóló határozat mellékletének tartalmaznia kell(ene),
- az e-naplóba ezek az „átvett” hiányzások nem kerülnek be (hiszen hova?), hanem a fenti határozat csatolható az osztályozó napló kinyomtatott változatához, vagy záradékkal hivatkozni lehet rá.
- az „átvevő” osztályfőnöknek fokozottan kell figyelnie ezen diákok hiányzásaira. (Lsd. „jegyzői” teendők.)
----
//(Budapest, 2011. január 22. Bánhegyesi Zoltán - LKG)//
|
