1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
|
Forrás: [[http://fejlesztok.hu/segedletek/fejlesztesi-terv/330-egyeni-fejlesztesi-terv-keszitesehez-szukseges-adatok.html]]
====== Egyéni fejlesztési terv ======
===== 1. A sajátos nevelési igény meghatározása a közoktatási törvény 121. §-ában =====
29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).
Nagyon sok esetben az óvodai élet folyamán nem lehet észlelni a problémát, csak később az iskolában derül fény arra, hogy a gyermek nem tudja tartani a tempót a számolás vagy az olvasás, írás elsajátításakor. A szakértői vizsgálat alkalmával részképességzavar, vagyis a pszichés fejlődés zavara diagnosztizálható (pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia). A gyermek hátrányai gyakran behozhatatlanná válnak, nem tud teljesíteni értelmi képességeinek megfelelően, pedig ép intellektusú tanuló, mégis SNI.
Ahhoz, hogy a gyógypedagógus ki tudja dolgozni a tanuló egyéni fejlesztési tervét, ismernie kell a BNO-kódokat, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy milyen terápiát kell alkalmaznia (a betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása).
===== 2. A pszichés fejlődés zavara =====
Általános és specifikus tanulási zavarok (részképesség zavarok)
Olvasás-, írászavarok BNO: F.81.0; F.81.1
(felszíni, fonológiai, kevert diszlexia)
Aritmetikai készségek zavara BNO: F.81.2
(grafikus, olvasási, emlékezeti, gondolkodási diszkalkulia)
Az iskolai készségek kevert zavara BNO: F.81.3
(aritmetikai, olvasási, íráskészségzavar együttes előfordulása)
Nem meghatározott zavar BNO: F.81.9
(tanulási ismeretek elsajátítási nehézsége)
Kevert specifikus fejlődési zavarok BNO: F.83
(a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek és a motoros funkciók kombinált fejlődési zavara)
Beszédészlelési és beszédmegértési folyamat elmaradása BNO: F.80.9
Motoros diszfázia BNO: F.80.1
Az aktivitásszabályozás és a figyelem zavarai
szociális készségek éretlensége, zavart viselkedés,
impulzivitás: BNO: F.90.0, F.90.1
===== 3. Hogyan álljunk neki az egyéni fejlesztési terv készítésének? =====
1. Állapítsuk meg, mi okoz nehézséget a gyereknek. Például egy második nyelv, matematika, tudományos szakszavak, stb.
2. Derítsük ki, miért vannak ilyen nehézségei. Például auditív rövid távú memória vagy fonológiai feldolgozás terén.
3. Próbáljuk megállapítani, hogyan tanul. Például jobb-e a vizuális befogadásban vagy inkább auditív típus.
4. Állapítsuk meg, milyen tanítási módszer segíti jobban a tanulásban.
5. Mindig kérdezzük meg magunktól, miért úgy közelítettük meg a dolgot, és van-e jobb út.
6. Állapítsuk meg hogy a terv főbb részeit "Ki fogja elvégezni? Milyen gyakran? Hol?"
7. Állítsunk a gyermekek elé ösztönző célokat. Minden foglalkozás a gyerek korától és képességeitől függjön.
8. Folyamatosan ismételjünk, és állapítsuk meg, miért nem sikerült elérni a kitűzött célt, vagy ha sikerült, akkor a gyermek képességeit megfelelően igénybe vette-e.
9. Gondoljuk végig, hogy vannak-e megvalósítható alternatívák, más lehetőségek, amelyeket jelenleg nem alkalmazunk.
10. Ne felejtsük el, hogy a gyerek csak úgy tudja kihozni magából a legtöbbet, ha az egész iskola együttműködik. Gondoskodjunk róla, hogy minden tanárt tájékoztassunk a nehézségekről, és arról, hogyan tudnak a helyzeten a legjobban segíteni.
===== 4. Egy lehetséges alternatíva az egyéni fejlesztési terv formai megvalósítására =====
A GYERMEK ADATAI:
Név:
Szül.hely, idő:
Anyja:
Gondviselő:
Lakcím:
A szakvéleményt kiadta:
A szakvélemény kelte, kontroll:
A szakértői bizottság / szakvélemény megállapításai:
Egyéni fejlesztési terv
Fejlesztendő terület A fejlesztés időtartama
1. hónap 2. hónap 3. hónap
Testséma
Térbeli-, időbeli tájékozódás
Síkbeli tájékozódás, irányok
Finommotorika, vizuomotoros koordináció
Vizuális figyelem
Vizuális észlelés
Vizuális emlékezet
Vizuális differenciálás
Auditív figyelem
Auditív észlelés
Auditív emlékezet
Auditív differenciálás
Szerialitás
Ritmus, beszédritmus
Alak-háttér differenciálás
Lényegkiemelés, összefüggések, következtetések
Beszédértés, szövegértés
Szókincs, verbális kifejezőkészség
Betűdifferenciálás
Betűfelismerés, összeolvasás
Helyesírás, nyelvi fejlesztés
Számfogalom, matematikai készségek fejlesztése
===== 5. 2007. szeptemberi kiegészítés =====
Lényeges tudni, hogy az érintett gyermekek, tanulók helyzete jelenleg nem változott. Minden olyan kedvezményre jogosultak, mint ez idáig. Utánuk a sajátos nevelési igényű gyermekek után járó normatívát lehet igényelni.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (Kt.) 30.§-a a különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jogot két csoportra terjeszti ki: a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő és a sajátos nevelési igényű gyermekekre, tanulókra.
A 2006. évi CXXI. törvénynek a Kt. módosítására vonatkozó rendelkezései - többek között - a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók ellátásában való szakmai együtt- és közreműködési kötelezettségét helyezi át 2008.augusztus 1-jétől a nevelési tanácsadók hatáskörébe.
A szakértői és rehabilitációs bizottságok helyett a - gyógypedagógusokkal, pszichológusokkal, és egyéb szakemberekkel rendelkező, feladatát kisebb körzetben ellátó - nevelési tanácsadók veszik át a rehabilitációs, fejlesztő munka szakmai segítését és koordinálását. Cél a mainál elérhetőbb, hatékonyabb együttműködést, a nevelési, oktatási intézményben nyújtott szolgáltatást biztosító rendszer kialakítása.
A rendszer átalakítására azonban kellő - a még szükséges szakmai és jogszabályi feltételek kialakításához, és az azok alkalmazására történő felkészüléshez megfelelő - időt ad a 2006. évi CXXI törvény. melynek 7. § (4) bekezdése - a 28. § (7) bekezdésben meghatározott, 2008. január 1-jei hatálybaléptetéssel - a Kt. 126. §-ának szövegét az alábbiak szerint állapítja meg:
"126. § Ha a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulót 2008. január 1. előtt a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján az igazgató mentesítette egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól, a mentesítést a 2008/2009-2009/2010. tanévekben a tanulmányok során, továbbá az iskolaváltásnál a felvételi eljárásban, valamint az érettségi vizsgán, és a szakmai vizsgán figyelembe kell venni. A szakértői és rehabilitációs bizottság a 2008. január 1. előtt kezdeményezett eljárást, ha a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata már befejeződött, 2008. március 31-ig befejezi.
A szakértői és rehabilitációs bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása nélkül arról hoz szakértői véleményt, hogy a gyermek, tanuló pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. Ha a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata nem fejeződött be, az iratokat - a szülő értesítése mellett - 2008. január 31-éig megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes nevelési tanácsadónak az eljárás lefolytatása céljából. A szakértői és rehabilitációs bizottság azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az iratait, akik tekintetében az eljárást befejezte és szakvéleményt készített - a szülő és a nevelési-oktatási intézmény értesítése mellett - 2008. július 31-ig megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes nevelési tanácsadónak. A nevelési tanácsadók ettől az időponttól kezdődően ellátják az e gyermekekkel, tanulókkal összefüggő feladatokat."
A Kt. módosítása tehát jelenleg illetve a közeljövőben nem tesz szükségessé semmilyen intézkedést sem az intézményfenntartók, sem az intézmények számára. A nevelő, oktató munka szervezése - beleértve a Kt. 52. § (6) bekezdése alapján biztosítandó rehabilitációs célú tanórai foglalkozásokat - az eddigieknek megfelelően történik, s a normatív állami támogatásra is a szakértői és rehabilitációs bizottságok által kiadott szakvéleményekhez kötött gyógypedagógiai ellátásra vonatkozó finanszírozás szerint kerül sor.
Stenger Szilvia
logopédus
----
===== Közoktatási törvény - A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény =====
30. § (9) A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola - az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére - egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a modulzáró vizsgán, a szintvizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.
|
