MaYoR Elektornikus napló

Ez a tároló, a MaYoR elektornikus napló (© www.mayor.hu), és a hozzá készített apróbb javítások/módosítások/kiegészítések gyüjteménye.

Struktúra:

mayor-jav > : Az elvégzett javítások ki/egybegyűjtve. (mysql-utf8, update, texgen hibajavítás)
mayor-orig > : Az eredeti forrásállományok (base, naplo, portal, stb..) gyűjteménye, rev4284-től kezdve.

mayor-installer/mayor-installer-jav > : A mayor telepítő javított változata. (debian9, php memlimit, basedir pontosítása)
mayor-installer/mayor-instller-for-fcgi > : Az eredeti telepítő kiegészítve az Apache2/mod-fcgid féle php-értelmezővel való használathoz (biztonsági szeparáció, bővebben: lejjebb)
mayor-installer/mayor-installer-orig* > : Az eredeti installer forrásállományok gyűjteménye, rev4284-től.

egyéb/munin > : Munin monitorozó plugin a MaYoR-hoz.
egyéb/nextcloud > : Nextcloud felhasználó/csoport betöltő-menedzser script a MaYoR-ból.

.

Munin Plugin

(A MaYor-napló aktuális leterheltségének monitorozása munin segítségével.)

.

Nextcloud-MaYor script

(Felhasználókat (tanár, diák), és csoportokat (tankörök) tölthetünk be vele a mayorból, a nextcloudba. )
(Csoportokat hoz létre a mayor tankörei alapján, majd ezen csoportokba belépteti az adott tankör diákjait, és a tanárait. )

.

*Szeparációs lehetőségek:

Biztonsági szempontból nem javasolt a MaYoR-t és egy másik weboldalt ugyanazon Apache szerver és ugyanazon "DocumentRoot" könyvtára alól futtatni! Szétválasztásukra többféle lehetőség van: 1. külön fizikai szerver mindegyiknek. 2. külön virtuális szerver mindegyiknek. 3. külön "DOCKER konténer" mindegyiknek. 4. külön felhasználónévvel/jogokkal futtatott php-értelmező egy webszerveren belül.

Természetesen a legerősebb szeparációt az 1. megoldás jelenti, de ugyanakkor előjöhetnek ennek hátrányai is, például, hogy dupla akkora adminisztrációs teher a rendszergazdának. Ugyanakkor foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel is, hogy ha az intézmény vásárol egy komolyabb szervergépet, (ma már)tíz gigabájt RAM-mal. Ekkor felesleges pazarlás fizikailag is külön szervergépre telepíteni az egyes webszervereket, különösen, ha figyelembe vesszük a weboldalak memóriaigényét is.

Ekkor jöhet képbe a 2. és 3. lehetőség, ahol már ugyanazon fizikai gép alól fut mindegyik, ez már ésszerű elosztást biztosít, de, ha tovább vizsgáljuk, akkor szóba jöhet az a kérdés is, hogy ekkora fizikai memória (RAM) esetén miért futtassunk több, különálló mysql-szervert, web-szervert? Ahelyett, hogy egy, központi mysql-szerverünk, web-szerverünk lenne, aminek kiosztunk több gigabájt ramot, így az jóval gyorsabb kiszolgálást tud biztosítani. (Különösen annak fényében, hogy egy ilyen "felturbózott" mysql sokszorosára növeli a mayor-napló sebességét is.)

Erre a megoldásra születtek a "php külön felhasználónévvel futtatva" típusú ( 4. ) lehetőségek. Ezek közül is a legegyszerűbb, és legbiztonságosabb az Apache2 mod_suexec és mod_fcgid segítségével futtatott php-értelmező. Ekkor egy, közös Apache2 (és persze MySQL) szerver van, ahol az egyes weboldalak (apache virtualhost-ok) mind, külön-külön "felhasználónévvel" futnak, külön-külön, saját "DocumentRoot" könyvtárból, (és persze külön a www-data felhasználótól is) ahol a felhasználónév váltást az Apache2 indulásakor, a mod_suexec modul végzi, a php futtatását pedig az Apache2 mod_fcgid modulja, a már meghatározott felhasználó nevében, és jogaival. (Természetesen vannak még más megoldások is, mint pl. a php_fpm, de azokat nem javaslom, mert több vele az adminisztráció, és a bonyodalom a különálló szerver-processzek miatt. )