1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
|
## MaYoR Elektornikus napló
Ez a tároló, a MaYoR elektornikus napló (© [www.mayor.hu](http://www.mayor.hu)), és a hozzá készített apróbb javítások/módosítások/kiegészítések gyüjteménye.
**Az eredeti repó elérhető itt: [http://git.bmrg.hu/mayormods.git](http://git.bmrg.hu/mayormods.git/)**
A fenti könyvtárak struktúrája:
**mayor-jav** > : Az elvégzett javítások ki/egybegyűjtve. (mysql-utf8, update, texgen hibajavítás)
**mayor-orig** > : Az eredeti forrásállományok (base, naplo, portal, stb..) gyűjteménye, rev4284-től kezdve.
**mayor-installer/mayor-installer-jav** > : A mayor telepítő javított változata. (debian9, php memlimit, basedir pontosítása)
**mayor-installer/mayor-instller-for-fcgi** > : Az eredeti telepítő kiegészítve az Apache2/mod-fcgid féle php-értelmezővel való használathoz (biztonsági szeparáció*, bővebben: lejjebb)
**mayor-installer/mayor-installer-orig** > : Az eredeti installer forrásállományok gyűjteménye, rev4284-től.
**egyéb/munin** > : Munin monitorozó plugin a MaYoR-hoz.
**egyéb/nextcloud** > : Nextcloud felhasználó/csoport betöltő-menedzser script a MaYoR-ból.
.
## Munin Plugin
(A MaYor-napló aktuális leterheltségének monitorozása munin segítségével.)
.
## Nextcloud-MaYor script
(Felhasználókat (tanár, diák), és csoportokat (tankörök) tölthetünk be vele a mayorból, a nextcloudba. )
(Csoportokat hoz létre a mayor tankörei alapján, majd ezen csoportokba belépteti az adott tankör diákjait, és a tanárait. )
.
---------------------------------------------------------------------
### *Szeparációs lehetőségek:
Biztonsági szempontból nem javasolt a MaYoR-t és egy másik weboldalt ugyanazon Apache szerver és ugyanazon "DocumentRoot" könyvtára alól futtatni!
Szétválasztásukra többféle lehetőség van:
1. külön fizikai szerver mindegyiknek.
2. külön virtuális szerver mindegyiknek.
3. külön "DOCKER konténer" mindegyiknek.
4. külön felhasználónévvel/jogokkal futtatott php-értelmező egy webszerveren belül.
Természetesen a legerősebb szeparációt az **1.** megoldás jelenti, de ugyanakkor előjöhetnek ennek hátrányai is, például, hogy dupla akkora adminisztrációs teher a rendszergazdának. Ugyanakkor foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel is, hogy ha az intézmény vásárol egy komolyabb szervergépet, (ma már)tíz gigabájt RAM-mal. Ekkor felesleges pazarlás fizikailag is külön szervergépre telepíteni az egyes webszervereket, különösen, ha figyelembe vesszük a weboldalak memóriaigényét is.
Ekkor jöhet képbe a **2.** és **3.** lehetőség, ahol már ugyanazon fizikai gép alól fut mindegyik, ez már ésszerű elosztást biztosít, de, ha tovább vizsgáljuk, akkor szóba jöhet az a kérdés is, hogy ekkora fizikai memória (RAM) esetén miért futtassunk több, különálló mysql-szervert, web-szervert? Ahelyett, hogy egy, központi mysql-szerverünk, web-szerverünk lenne, aminek kiosztunk több gigabájt ramot, így az jóval gyorsabb kiszolgálást tud biztosítani.
(Különösen annak fényében, hogy egy ilyen "felturbózott" mysql sokszorosára növeli a mayor-napló sebességét is.)
Erre a megoldásra születtek a "php külön felhasználónévvel futtatva" típusú ( **4.** ) lehetőségek.
Ezek közül is a legegyszerűbb, és legbiztonságosabb az **Apache2** **mod_suexec** és **mod_fcgid** segítségével futtatott php-értelmező.
Ekkor egy, közös Apache2 (és persze MySQL) szerver van, ahol az egyes weboldalak (apache virtualhost-ok) mind, külön-külön "felhasználónévvel" futnak, külön-külön, saját "DocumentRoot" könyvtárból, (és persze külön a www-data felhasználótól is) ahol a felhasználónév váltást az Apache2 indulásakor, a mod_suexec modul végzi, a php futtatását pedig az Apache2 mod_fcgid modulja, a már meghatározott felhasználó nevében, és jogaival.
(Természetesen vannak még más megoldások is, mint pl. a php_fpm, de azokat nem javaslom, mert több vele az adminisztráció, és a bonyodalom a különálló szerver-processzek miatt. )
|
